English version

A magyar vitorlázórepülés kezdetéről röviden

Az I. világháború után pár év leforgása alatt, a korábban pilótaként szolgált emberek egy csoportja gépek hiányában egy új utat akart találni a repülés újrakezdéséhez, ám az 1920-as évek elején megtiltották a repülést, és a repülőeszközök gyártását. Az akadályokat legyőzve, az első repülő csoport az 1921. november 10-én megalakult Műegyetemi Sportrepülő Egyesület (MSE, MSrE) lett. Bár 1922-ben megtervezték az első magyar vitorlázógép koncepcióját, a korabeli erőforrások mellett a gépek megépítését nem tudták finanszírozni. Habár egy lelkes kísérletező megépítette az első magyar vonatkozású vitorlázógépet 1924-ben, az első felszállás után a földet éréskor a gép megrongálódott, nem javították ki, és feledésbe is merült az első repülés története. A vitorlázórepülés, mint lehetséges út az olcsó repülés felé egészen 1927-ig váratott magára. Ezzel az időponttal elindult a magyar repülés egyik legtöretlenebb folyamata, amely máig is tart.

1927 április havában bekerül az első bejegyzés a magyar vitorlázórepülés történetét leíró naplóba, azaz a MOVE leendő repülő osztályának naplójába. Petróczy István korábbi tábori illetve, az első magyar pilótaigazolványos pilóta, a MOVE (Magyar Országos Véderő Egylet) akkori alelnöke előállt a vitorlázórepülés honosításának tervével. Ezt Bernard Mátyás szintén korábbi tábori pilótával rögtön megosztotta és ezzel elindult a szervezés folyamata.

1928 májusában megrendelték az első vitorlázó repülőgépeket Németországból, az Alexander Schleicher poppenhauseni gyárából, 1 db Zöglinget és további egy darab Hol ’s Der Teufelt. Később, 1929 tavaszán két főt küldenek ki repülő kiképzésre a németországi Rhönbe, Wasserkuppe repülőterére. A magyarok derekasan helytálltak – a hírek gyorsan terjedtek és megindul a népszerűsítés is Magyarországon a napilapok által.

MOVERO jelvény

1929 nyarán megérkeznek a megrendelt repülőgépek és elkezdték megszervezni az első hazai vitorlázórepülő képzést. A növendékek számára – ahogy az ma már természetes – külön biztosítást is kötöttek. A máig híres első repülőterep, a Budai-hegység déli vonulatában található „Kútvölgy” nevéhez külön történet fűződik, amely egybeesik az első épületek megépítésének dátumával – az ásatások alkalmával egy vízérre bukkantak és ott egy kutat készítettek. A repülések megkezdése előtt felépült egy fahangár és egy lakóépület is. A korábbi Budaörs-farkashegyi repülőtelep közelében ma emlékmű áll, továbbá néhány épület, rom – például a Szekrényes-hegy tetején látható katapult – még ma is megtalálható.

Az első repülésről így számol be a MOVERO napló:

„Amíg a tetőszerkezet gerendázatának erősítése es a hangár lehorgonyzása folyik, az egyenként felhozott gépalkatrészeket Reiner úr vezetése es oktatása mellett összeillesztik és 1929. július 21-en vasárnap délután 5h-kor vonul az első felszerelt vitorlázórepülőgép gumikerekű kocsiján az indulási helyre!!! Három rövid kísérlet után a jobb szárnyvég vászna megsérül, mire az első oktatás gyakorlati repülésben véget ér.”

MOVERO naplóbejegyzés 1929. július 21.

Ezzel a momentummal indult meg – 90 évvel ezelőtt – a vitorlázórepülés Magyarországon.

Dióhéjban a folytatásról…

A következő években több repülő egyesület is alakult vidéken és a fővárosban is – köztük a MÁV Testvériség SE Repülő Osztálya, amely a jelenlegi Farkashegyi repülőteret üzemeltető MÁV Sportrepülő Egyesület néven ma is működik – valamint 1930 őszén megrendezésre került az első Magyar Vitorlázórepülő Verseny. Eközben folyamatosan épültek a külföldi majd később a hazai tervezésű vitorlázógépek is. 1935-ben a Gyöngyös melletti Pipishegy volt első Országos Vitorlázórepülő Tábor helyszíne.

Karakán – az egyik első magyar vitorlázórepülőgép

Bár a második világháborús front érkezésével a repülés is abbamaradt, a háború végével a vitorlázórepülő pilóták álltak a legoptimistábban a helyzethez, és minden követ megmozgattak, minden használható roncsot begyűjtöttek majd a repülési tilalom időszaka alatt elsősorban a műhelyekben tevékenykedtek. 1947-ben végül folytatódhatott a vitorlázórepülés.

A világháborút követő időszakban – olykor jelentős, pl. a távrepülések teljes korlátozásával – tovább folyt és fejlődött a repülés. Áttértek kétkormányos kiképzésre, új repülőgépeket is építettek illetve vásároltak, valamint a repülőterek is fejlődtek. A korábbi Farkashegyi “Katlanban” található repülőteret 1959-től nem használták többé, helyette a “Biai-földeken” létesült az új – ma is működő – repülőtér. Az 50-es és 60-as években Központi rendelkezésre az összes leselejtezett vitorlázógépet meg kellett semmisíteni, sajnos ennek áldozatául esett szinte az összes “korai” gép.

1964-től kezdték el használni a klubok az R26-S Góbé kiképző repülőgépet, amely az egyik legismertebb vitorlázógép Magyarországon. Eközben elkezdett elterjedni az URH rádió is, amely nagyban segítette a távrepülést. A 70-es évek közepétől itthon is megjelentek a korszerűbb, üvegszál erősítésű műgyantából készült repülőgépek, amelyek egy teljesen új korszakot hoztak a teljesítményrepülésbe. A rendszerváltás során a vitorlázórepülés állami támogatása gyakorlatilag teljesen megszűnt, a későbbi évek során pedig jellemzően az egyéb szponzorációk is elapadtak, így a hazai kluboknak önállóan kellett megteremteni a szükséges feltételeket.

Magyarország több nemzetközi versenynek illetve találkozónak is otthont adott már – Szocialista Országok Vitorlázórepülő Bajnoksága, Vintage Glider Rally, több Világ és Európa bajnokság, Műrepülő bajnokságok. A magyar vitorlázórepülő pilóták eredményesek a sportban, avattak már magyar világbajnokot vitorlázórepülésben és műrepülő vitorlázórepülésben is. 2019-ben július 28 és augusztus 10 közt Szeged rendezi a 11. Ifjúsági Vitorlázórepülő Világbajnokságot, ahol hazánkat 4 kiváló fiatal pilóta képviseli 2 géposztályban.

https://jwgc2019.hu/

További információk a vitorlázórepülésrőlA Magyar Vitorlázórepülő Szövetség weboldala

Az oldalon található információk és képek, egyes bekezdések – amennyiben másként nem jelöltek – Ungár Patrik A farkashegyi repülés, és a MÁV Sportrepülő Klub Története, valamint a A MÁV Repülőklub képes története 1929-1976 című könyveiből származnak. Ezúton is köszönjük ezeket a nagyszerű műveket.
A Karakánról készült rajz illetve az információk Jereb Gábor Magyar vitorlázó repülőgépek című könyvéből származnak. (ISBN 963 10 7126)